Könyvkiadás

További megvásárolható könyveink!

Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület által kiadott könyvek árlistája:

1. Choli Daróczi József: Cigány biblia - 4 evangélium lovári nyelven (1991)
Egységár: 5 000 Ft
Kedvezményes ár: 3 500 Ft

2. Kovács József Hontalan: Pörgő ezüsttallér - versek (1993)
Egységár: 1 500 Ft
Kedvezményes ár: 1 000 Ft

3. Kovács József Hontalan: Aranymetszésű augusztus, garanciák - versek (1995)
Egységár: 2 000 Ft
Kedvezményes ár: 1 500 Ft

4. Kovács József Hontalan: Sequoiabeszéd - versek (1996)
Egységár: 1 500 Ft
Kedvezményes ár: 1 000 Ft

5. Kovács József Hontalan: Színfolyók- versek (1997)
Egységár: 1 500 Ft
Kedvezményes ár: 1 000 Ft

6. Kovács József Hontalan: A nemzet szemétdombja - riportok (1997)
Egységár: 2 000 Ft
Kedvezményes ár: 1 500 Ft

7. Kovács József Hontalan: Anyám, karácsony - versek (2000)
Egységár: 2 000 Ft
Kedvezményes ár: 1 500 Ft

8. Kovács József Hontalan: Csonttarló - versek (2001)
Egységár: 1 500 Ft
Kedvezményes ár: 1 000 Ft

9. Kovács József Hontalan: Tükörfotográfiák - jegyzetek, interjúk (2002)
Egységár: 2 000 Ft
Kedvezményes ár: 1 500 Ft

10. Kovács József Hontalan: Csillagfegyenc - versek (2003)
Egységár: 2 000 Ft
Kedvezményes ár: 1 500 Ft

11. Kovács József Hontalan: József Attila Ikonok - versek és képek (2005) /elfogyott/
Egységár: 3 500 Ft

12. Alkotások az Erdős Kamill Cigány Múzeum Képzőművészeti anyagából - katalógus (2005)
Egységár: 2 000 Ft
Kedvezményes ár: 1 500 Ft

13. Cigánysors I. - történeti tanulmányok (2006)
Egységár: 4 000 Ft
Kedvezményes ár: 2 500 Ft

14. Cigány irodalmi arcképcsarnok I. - antológia (2007)
Egységár: 2 000 Ft
Kedvezményes ár: 1 500 Ft

15. Kovács József Hontalan: Szentandrássy István evangélium - versek (2007)
Egységár: 1 500 Ft
Kedvezményes ár: 1 000 Ft

16. Cigánysors II. - történeti tanulmányok (2009.)
Egységár: 5 000 Ft
Kedvezményes ár: 3 500 Ft

17. Nők fővárosa - antológia (2010)
Egységár: 2 500 Ft
Kedvezményes ár: 2 000 Ft

18. Karsai Ervin- Rostás Farkas György: Cigányok hiedelemvilága - tanulmány (1990)
Egységár: 1 500 Ft
Kedvezményes ár: 1 000 Ft

Megjegyzés: Nemzetiségi Önkormányzatok és Civil szervezetek esetén kedvezmény legalább 5 db. könyv vásárlása esetén!

Részletes könyvismertető!



"Fehér kórház ez a világ, nem tehetünk róla, hogy így történt…"

CIGÁNYSORS

A CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETI MÚLTJA ÉS JELENE II.

A 2006. 2007. és 2008 szeptemberében Pécsett, a Rácz Aladár Cigány Közösségi Házban megtartott Cigányság történeti múltja és jelene, különös tekintettel a dél-dunántúli régióra című konferenciák válogatott előadásai.

PÉCS, 2009

Az Emberháza Alapítvány, az Erdős Kamill Cigánymúzeum (Pécs) és a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület kiadványa

A kötet támogatói:
Baranya Megyei Levéltár (Pécs), Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Pécs), Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület (Pécs), Dráva Múzeum (Barcs), Ember-háza Alapítvány (Pécs), Erdős Kamill Cigánymúzeum (Pécs), Győr Megyei Jogú Város Levéltára (Győr), Magyar Országos Levéltár (Bp.), Palatia Nyomda és Kiadó (Győr), Tasnádi Péter polgármester Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécs), Pécs Me-gyei Jogú Város Cigány Önkormányzata (Pécs), Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára (Székesfehérvár), Xántus János Múzeum (Győr)



Felelős szerkesztő:
MÁRFI ATTILA

Szerkesztő:
Dr. KOSZTICS ISTVÁN

Szerkesztőbizottság:
BANA JÓZSEF, Dr. CSURGAI HORVÁTH JÓ ZSEF, KATONA CSABA, PERGER GYULA, Dr. TÓTH PÉTER

Tördelő szerkesztő:
KATONA CSABA

Képszerkesztők:
Dr. CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF, KURCSIS LÁSZLÓ

Lektorok:
KATONA CSABA, MÁRFI ATTILA, PERGER GYULA

ISBN

Arculat (borító): KURCSIS LÁSZLÓ
Nyomdai munkálatok: Palatia Nyomda & Kiadó, Győr
Felelős vezető: RADEK JÓZSEF
A kiadásért felel: a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület (Pécs)

A kötet szerzői
BANA JÓZSEF igazgató, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr

BÉKÉSI ANDRÁS romológus, Pécs

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF, Dr. igazgató, Székesfehérvár Megyei Jogúr Város Levéltára, Székesfehérvár

CSÓTI CSABA levéltáros, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár

DOMINKOVITS PÉTER főlevéltáros, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Sopron

FRANKOVICS GYÖRGY oktató, Pécsi Tudományegyetem, Pécs

GÁL ÉVA osztályvezető, Janus Pannonius Múzeum, Pécs

KATONA CSABA levéltáros, Magyar Országos Levéltár, Bp.

KOCSTICS ISTVÁN, Dr. elnök, Pécsi Cigány Kisebbségi Önkor- mányzat, Pécs

KOVÁCS ÉVA, Dr. szociológus, MTA Szociológiai Intézet, Bp.

MÁRFI ATTILA főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár, Pécs

PERGER GYULA igazgató, Xantus János Múzeum, Győr

ROZS ANDRÁS ny. főlevéltáros, Pécs
SZAKÁCS ANITA, D. főlevéltáros, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Sopron

TÓTH PÉTER, Dr. docens, Miskolci Egyetem, Miskolc

VARGHA DEZSŐ, Dr. főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár, Pécs

Tartalom

KOSZTICS ISTVÁN: Köszöntő

MÁRFI ATTILA: Lectori salutem!

Tanulmányok a köztörténet köréből a 18. és 19. században

TÓTH PÉTER: Cigány nyelvi és foglalkozási csoportok a 18. századi Ma-gyarországon

DOMINKOVITS PÉTER: Nemesi birtokosok konfliktusa a birtokra telepített cigányok miatt, a 18. század első feléből

KARDOS FERENC: 18. századi források a zalai cigányság történetéhez

MÉSZÁROS ÁDÁM: A barcsi beások: egy Dráva menti cigány közösség két évszázada

GERHARD BAUMGARTNER: Burgenland 130 cigánytelepülésének története és belső struktúrája

HALÁSZ IMRE: Cigányok Szombathelyen a Bach-korszakban

BANA JÓZSEF: A cigánysággal kapcsolatos rendeletek, központi és helyi rendelkezések a kiegyezésig

BANA JÓZSEF: Egy cigányper tanúságai

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF: 19-20. századi székesfehérvári cigányságtör-ténet

Tanulmányok a köztörténet köréből a 20-21. században

VARGHA DEZSŐ: Cigányokkal kapcsolatos újságcikkek a Pécsi Közlöny, 1907. évi példányaiban
D. SZAKÁCS ANITA: Munczy Béla cigányprímás első világháborús front-naplói (1916-1917)
CSÓTI CSABA: A Kaposvár Hold utcai cigánybíró cigánynyilvántartásá-nak tanúsága (1947-1949)
SZABÓ CSABA: A cigányság egészségi állapota az államszocializmus ide-jén
BANA JÓZSEF: A helyzet fokozódik - Lakatosék a szocializmus időszaká-ban
MIKÓ ZSUZSANNA: Cigány bűnelkövetők Budapesten az 1960-as és az 1970-es években
MÁRFI ATTILA: Válogatott tanácsi dokumentumok a pécsi Cigány Albi-zottság rövid működéséről
BÉKÉSI ANDRÁS: Kísérlet a cigánykérdés megoldására, az 1961. évi párt-határozat értékelése
Tanulmányok a kultúr- és szellemtörténet köréből

PERGER GYULA: A cigányokról alkotott kép a 18-19. századi kalendáriu-mokban
PERGER GYULA: Identitás és karrier (szegkovács-cigány élettörténetek)
KATONA CSABA: Az angol hölgy és a magyar cigány: egy különös talál-kozás tanulságai az 1860-as évekből
KATONA CSABA: Győri cigányzenészek a 19-20. század fordulóján
VARGHA DEZSŐ: Dankó Pista emlékének ápolása és színdarabjainak elő-adása Pécsett
KATONA CSABA: A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége (1956-1961)
GÁL ÉVA: "Dear Mr. Kalárymos"
KOSZTICS ISTVÁN: A pécs-baranyai cigányság kultúrája a rendszervál-tástól napjainkig
MÁRFI ATTILA: Kisebbség és cigánytörténeti kutatások Baranyában (Váz-latos át- és kitekintés)
KOVÁCS ÉVA: A lengyári kolónia
FRANKOVICS GYÖRGY: Uringyék, sorsasszonyok, suđenicak, valamint a sorskönyv - cigány, magyar és déli szláv párhuzamok
FRANKOVICS GYÖRGY: A Föld teremtése, geoforok, tartóoszlopok, föld-rengés - déli szláv-magyar-roma párhuzamok
ROZS ANDRÁS: CIGÁNYSORS. A CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETI MÚLTJA ÉS JELENE

A kötetünkben látható ábrákat az alábbi közgyűjtemények bocsátották rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk:
Baranya Megyei Levéltár (Pécs), Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (Pécs), Dráva Múzeum (Barcs), Erdős Kamill Cigány Múzeum (Pécs), Győr Megyei Jogú Város Levéltára (Győr), Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára (Székesfehérvár), Somogy Megyei Levéltár (Kaposvár), Xántus János Múzeum (Győr)






Lectori Salutem!

Külön örömömre szolgál újból köszönteni a Tisztelt Olvasót! Közülük, akik vették a fáradtságot vagy különös érdeklődéstől hajtva mélyültek el az előző kötet, a Cigánysors I. írásaiban, azok egy ígéretről is olvashattak. Ezt az ígéretünket, azaz a konferenciák folytatását, és az újabb konferenciakötet megjelentetését sikerült betartanunk, a közvet-lenül vagy áttételesen tapasztalható negatív társadalmi, politikai, morális háttereink elle-nére is. Meg kell jegyeznem, nem kevés áldozatba, szervezőmunkába került, hogy vállalt feladatainkat ilyen körülmények között ne adjuk fel vagy legalább szinten tudjuk tartani. Talán némi fejlődésre, továbblépésre, új értékteremtésre is futotta, de erről nem a mi tisztünk véleményt alkotni. Viszont a teljes objektivitás szellemében megemlíthetjük, hogy a most is évről évre megrendezésre kerülő konferenciák témakörét és vonzáskörét is sikerült bővítenünk, olyannyira, hogy a 2007. évben nemzetközivé bővült tudományos ülésnek tudtunk otthont adni. A következő évben pedig sikerült megnyernünk dr. Járóka Líviát, az Európa Parlament (Brüsszel) képviselőjét, hogy elvállalja a konferencia fő-védnöki tisztjét. De a támogatók és szponzorok körében üdvözölhettük az azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt Tasnádi Pétert, Pécs Megyei Jogú Város polgármesterét is; Pol-gármester Úr jelentős összeggel támogatta a leendő kötetet, de arra már nem volt lehető-sége, hogy üdvözlő, köszöntő sorait számunkra eljuttassa. Éppen ezért itt és így emléke-zünk meg cigánypártoló tevékenységéről.
Az érdeklődő olvasó biztos több hasonlóságot és azonosságot vél felfedezni az előző kötettel összevetve a mostanit. Sok ismerős szerzőt és hasonló témakört konstatál-hat, ugyanakkor megállapíthatja, hogy a keret bővült, újabb előadókkal, érdekes kutatási területekkel gazdagítva ismereteinket. Így betekinthetünk a két évszázados barcsi ci-gányközösség életébe, az osztrák Burgenland tartomány 130 cigánytelepülésének tragi-kus sorsfordulójába, olvashatunk egy egyszerű, kétkezű, fafaragó cigányembernek, Kalányos Györgynek a sors enyhe fintoraként is felfogható kalandjáról az angol királyi udvarral és olvashatunk Frankovits György újabb szellemtörténeti és néprajzi kutatásai-nak eredményeiről. Kimerítő részleteket kapunk a legendás cigányprímás, Dankó Pista életéről, pécsi kötődéseiről is, műveinek itteni fogadtatásáról. De nem halkul a cigányze-ne, mert megidézzük egy soproni cigányprímás szellemét és a győri cigánymuzsikusok működését is, emellett kimerítő alapossággal járhatjuk körbe az 1961. évi párthatározat lényegesebb pontjait. Csak néhány érdekesnek ígérkező témakört említettem, korántsem a teljesség igényével, abban a reményben, hogy sikerült a sok előítélet, hátrányos meg-különböztetés és a cigánysors sötét oldalai mellett a cigánykultúráról, a pozitív értékte-remtésből, az együttélés közös értékeiből ízelítőt adni. Remélem, hogy a mostani kiad-vánnyal is sikerül értékes ismeretekkel bővíteni a cigányság köz- és kultúrtörténetét. Ugyanis a napjainkban gyakran mesterségesen szított és elterelő műveleteknek számító cigányellenes szélsőséges megnyilvánulások ellenére is komoly eredményeket érhettünk el. Sikerült néhány esetben közelebb hozni egymáshoz a kétkedőket, az előítélettel bíró-kat - sajnos csak kevés esetben, de már ez is eredmény. Reméljük a cigányságkutatások túllépve az eredeti célkitűzéseken, ezen a területen is hoznak pozitív eredményt.

Márfi Attila
felelős szerkesztő, az Emberháza Alapítvány elnöke



Köszöntő

A történelmet szerető emberként sosem gondoltam arra, hogy közvetlenül találkozhatom, átélhetek már megtörtént történelmi szituációkat, közhangulatot.
Az első és a második világháború időszakát megelőzően Magyarországon is felerősödtek szélsőséges eszmék, fajelméletek. A parlamentben és a közéletben dívat lett cigányozni és zsidózni.
2004.-ben emlékeztünk meg a cigány holocaust 60. évfordulójáról, s alig egy emberöltő elteltével újra találkozhatunk Magyarország utcáin fekete egyenruhás, egyenarcú, emberségükből kifordult személyekkel.
Hasonlóan segíti a sajtó, az írástudó értelmiség hallgatása, az elnyomorított embertömegek egymásnak feszülése a szélsőséges hordák politikai tényezővé válását.
Egy ország felszabadultan sóhajtott fel, a miskolci rendőrkapitány cigányozása kapcsán, mivel az elmúlt rendszerben nem lehetett nyíltan cigányozni, s az elmúlt időszakban sem volt még mersze senkinek e népcsoport nyilvános megtiprásához.
A jelenlegi gazdasági, politikai és közállapotok amnéziába süllyesztik a magyar emberek millióit, még az öregek is, - akik látták az elmúlt rendszerben, hogy a cigányok is építik két kezükkel és verejtékükkel az országot, dolgoztak a szén és uránbányában, a kohászatban, a köztisztaságban, az útkarbantartásban, a mezőgazdaságban, stb. - most úgy kezelik a cigányokat, mint akik most érkeztek valami távoli bolygóról.
Fel tesszük a kérdést, hogy lehetett és hogy lehet egy történelmi időszakban ennyire kiforgatni az embereket emberségükből, hogy tud ilyen Radnóti korszak szintjére aljasulni egy társadalom.
Ezért tartjuk különösen fontosnak, hogy vannak olyan történészek, levéltárosok, könyvtárosok, tudományos munkatársak, kutatók, akik hivatásuk mellett elkötelezettek a cigányság történelmének feltárásában és reális értelmezésében.
"A cigányság történeti múltja és jelene Magyarországon, különösen a dunántúli és nyugat-magyarországi régiókban" című történeti konferenciák előadásai, melyeket jelen kötetünk tartalmaz, a fehér foltok feltárásán túl, valós képet kíván nyújtani a cigányságról a cigány-magyar együttélés során keletkezett cigány történeti források feltárásával és bemutatásával.
Ismételten igazolva látjuk, a feltárt dokumentumok alapján, hogy a cigányság fontos szerepet töltött be a középkortól a magyar társadalom gazdasági, kulturális életében.
Újra esélyt kéne adni a cigányságnak is, hogy újra ország építőkké válhassanak.
Előítéletek helyett szolidaritást kell vállalni szegény és magatehetetlen cigány és nem cigány emberek felemelkedésében. Magyarország akkor volt nagy, amikor számított mindenkire, az itt élő nemzetiségekre is.
Reméljük, hogy a kötetet olvasók is más képet kapnak a tanulmányokon keresztül rólunk, cigány emberekről.

Dr. Kosztics István
elnök