Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület

  • 1989. március 29-én 36 fővel alakult meg alulról jövő kezdeményezésre Pécsett a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület.
    Jelenleg közel 800 tagja van, s több mint 100 településsel áll kapcsolatban a Dél-Dunántúli régióban. Az egyesület elsődleges célja volt, hogy megszervezze a Pécs-Baranyai, s későbbiekben a régió cigányságának közművelődési, kulturális és politikai érdekképviseletét.
  • A megalakulást követően létrehozta a Cigány Képzőművészek Stúdióját, mely összefogja a Baranyában szép számmal jelenlévő roma képzőművészeket ( Ráczné Kalányos Gyöngyi, 0rsós Teréz, Fenyvesi József, Jovánovics László, Horváth Zoltán, Kosztics László, Füzesi József).

  • A művészek alkotásaiból a Rácz Aladár Közösségi Ház egy állandó kiállítási anyaggal rendelkezik, mely vándorkiállítás jelleggel hazai és külföldi kiállításokon is részt vesz nagy sikerrel.
    Mivel nehéz körülmények között végzik az alkotók művészi munkájukat, ösztöndíjazásukra, anyagvásárlásra és alkotások vásárlására évente jelentős összeget biztosít az egyesület. Alkotásaik az egyesület könyvkiadási tevékenysége keretében kiadott kötetekben illusztrációként is megjelennek, vallásos jellegű alkotásaik díszítik II. János Pál Pápa pécsi látogatása tiszteletére kiadott Cigány nyelvű Képes Bibliát. Ezen anyag a pécsi Székesegyházban egy nagy szabású kiállításon vett részt.
  • Rendszeresen meghirdeti a tehetséges cigány fiatalok képzőművészeti kiállítással egybekötött pályázatát, ahol a nyertes felvételt nyer a Cigány Képzőművészek Stúdiójába. Támogatja az iskolákban, óvodákban működő képzőművészeti szakköröket is.
  • Emellett az egyesület összefogja a megyében még működő kézműveseket ( teknővájó, kanálvájó, kosárkötők) akiknek visszatérő jelleggel kézműves bemutatókat, vásárokat és külföldi bemutatókat szervez s ezen tárgyak értékesítésében is közreműködik.
  • A megalakulást követően jött létre az egyesületen belül a Cigány Magyar Baráti Klub, mely a két nép kölcsönös megismerésén keresztül évszázados feszültségeket szeretne kioltani. A találkozásokon kívül számos szabadidős programot, kirándulást szerveztek az egyesület támogatásával.
  • Cigány Módszertani Központként a vidéki egyesületeknek, kluboknak, közösségvezetőknek és egyéneknek egy állandó szakmai, jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn, ahol gyakorlati kérdések megoldását is elősegítik. Az egyesület több helyi civil szervezet létrejöttét segítette elő.
  • Az egyesület 1995. elején megszervezte az 1994. évi önkormányzati választás révén létrejött helyi cigány kisebbségi önkormányzatok szövetségét, mely országos viszonylatban példa értékű kezdeményezés volt. A kisebbségi képviselőknek és a cigány civil szervezetvezetőknek folyamatos képzést és nyári továbbképző táborokat szervez.
  • Az egyesület támogatja és összefogja a megyében és régióban található folklór együtteseket, zenekarokat, tánccsoportokat.
    Számukra folyamatosan fellépési lehetőségeket biztosít programjai keretében és más hazai és külföldi rendezvényeken. Folklór esteket és találkozókat szervez részükre. A Zenei Stúdió keretében gitár és szintetizátor képzést is szervezett.
  • A Középiskolás Cigányfiatalok Klubja keretében a Pécsett kollégiumokban élő fiatalok szabadidős (színház, mozi, előadások) és identitástudatukat fejlesztő programjainak szervezésén túl korrepetáltatásukra, ösztöndíjazásukra is gondot fordít. Vallásos, istenkereső fiatalok részére havi rendszerességgel Teaházat működtetett.
  • Két évente megrendezi a Népek Kultúrája Nemzetközi Ifjúsági Tábort, ahol a külföldi és hazai fiatalok a cigány nyelvvel, kézművességgel, hagyományokkal, szokásokkal, történelemmel, irodalommal, művészettel és a megyénkben élő más nemzetiségek kultúrájával is megismerkedhettek.
  • Elkezdte megszervezni az lntézetekből Kikerült Fiatalok Érdekvédelmi Klubját, mely teljes körű segítséget kíván nyújtani a volt állami gondozottak részére társadalmi beilleszkedésük érdekében. Deviáns és Narkomán Cigány Fiatalok Klubját is működtet az egyesület.
    "Cigány nyelv és kézművesség" címmel évente tábort szervez a vidéki tehetséges cigány gyermekek számára. Emellett megrendezésre kerül a Gyermeknapi -, és Mikulás ünnepség is.
  • Az egyesület részt vesz a cigány könyvkiadásban. Állandó megjelenési lehetőséget biztosít Kovács József Hontalan Mohácsi költőnek. A Cigány nyelvű Képes Biblia kiadása mellett kiadta a Cigányok Hiedelemvilága című kötetet is. Egy osztrák könyvkiadónál közreműködött a Magyarországi cigány költök antológiájának kiadásában. Megjelenését is megszervezte, s a kötet rész vett az 1999. évi Hamburgi könyvvásáron.
    Több író-olvasó találkozót, és könyv bemutatót szervezett nem csak a régióban, hanem a fővárosban és más vidéki városban élő roma művészek számára. A programokon többnyire részt vesznek magyar és más nemzetiségű művészek is.
  • Hagyomány teremtő módon szintén évente kerül megrendezésre a Cigány Kulturális Napok Pécs rendezvény sorozat, melynek keretében tudományos tanácskozásra, képzőművészeti-fotó kiállításra, kézműves bemutatóra-vásárra, irodalmi estre, stb. kerül sor.
    Több ízben komolyzenei és jazz koncertet szerveztek a rendezvény sorozat keretén belül.
  • "Nemzetiségként Baranyában" címmel több ízben nemzetiségi hétvégét rendezett a Rácz Aladár Közösségi Házban, melyet külföldi alapítványok is támogattak. A programok keretében nemzetiségi képzőművészek kiállításának megnyitójára került sor, politikai kerek asztalt rendeztek a kisebbségi lét kérdéseiről, kézműves bemutató és vásárt követően nemzetiségi hagyományőrző együttesek léptek fel, majd a program zárásaként nemzetiségi írók, költők estjére került sor.
  • 1995-től rendezi meg az Egyesület a Pécs-Baranyai Roma Napot, amelyre elsősorban a helyi cigány kisebbségi Önkormányzatokat és megyei civil szervezeteket hívja meg, számukra rendez kulturális és szakmai programokat.
  • 1998-tól kerül megrendezésre a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválja, mely szintén visszatérő rendezvényként a cigány kulturális értékeken túl, a cigány és magyar együttélés során keletkezett kulturális kölcsönhatásokat is bemutatja.
  • Az Egyesület elkezdte megszervezni a Pécsett működő nemzetiségi közösségi házak csereprogramját, amely a Rácz Aladár Közösségi Ház és az Egyesület a német Lenau Házban mutatkozott be.
  • 1995-ben a Phare Mikro Projektje révén megnyitotta a Cigányok Jog- és Érdekérvényesítő Irodáját, mely klasszikus jogvédő tevékenységen túl, az átlag cigány kis emberek mindennapos ügyeinek, érdekeinek képviselője kíván lenni. Ennek érdekében heti rendszerességgel jogsegély szolgálatot tart fenn, s szociális leíró irodája révén különböző beadványok, kérelmek, fellebbezések megszerkesztésében, s továbbításában közreműködik. A jelentősebb ügyekben a bíróságok előtt jogi képviseletet biztosít. Az Iroda elősegítette az állami kárpótlás, a svájci és német holocaust segélyalap és a svájci kárrendezési ügyekben az érintettek igényeinek benyújtását.
  • Az egyesület széles nemzetközi kapcsolatok kiépítését is megkezdte, az Alpok- Adria Alternatív Grazi Szervezettel van a legrégebbi kapcsolata, mely város Pécs testvérvárosa.
    Folyamatosan részt vett JEV munkájában is, mely az Európai Nemzetiségi Fiatalok szervezete. Emellett Dán, Német és Holland kapcsolatokkal is rendelkezik.
  • Az egyesület megalakulása óta fontosnak tartotta, hogy a Pécs-Baranyai cigányság is az itt élő nemzetiségekhez hasonlóan rendelkezzen egy kulturális centrummal, ezért még közvetlenül rendszerváltás előtt kiharcolta a Pécs Városi és a Baranyai Megyei Tanácson keresztül, hogy Pécs Belvárosában egy kis épület megvásárlását támogassák. Támogatásuk révén még 1989-ben megnyílt a Rácz Aladár Közösségi Ház Pécsett a József u.4. szám alatt. Ez az épület 1996-ig volt az egyesület programjainak színtere és fejlődött megyei és regionális kulturális és módszertani központtá.
    Tevékenységének bővülése az épület rossz műszaki állaga szükségessé tette az épület újjáépítését. Az építkezési program a Holland Külügyminisztérium és több Holland Alapítvány támogatásával indult meg, amelyhez csatlakozott a Pécs Városi és a Baranya Megyei Önkormányzat, a Kisebbségi Hivatal és a MKM is.
  • 1998. október 9-én került sor az épület ünnepélyes átadására. A Rácz Aladár Közösségi Ház így a Dél-Dunántúli régió cigányságának szellemi, kulturális és módszertani bázisává válhat Európai színvonalon.
  • 1999. tavaszán az új épületében indította be a Baranyai Cigányok Foglalkoztatási és Szociális Program Irodáját, s megkezdte a Roma Vállalkozók Klubjának megszervezését.
  • 1999. májusában a Közösségi Házban megnyílt az Erdős Kamill Cigány Múzeum állandó kiállítása, mely elsősorban a baranyai cigányságra vonatkozó sajátosságokat kívánja bemutatni. Alapítóként folyamatosan támogatja a Múzeum működését.